Callochromis
10-15cm
8-13cm
150-300L
200-500L
Callochromis
Regan, 1920
Regan 1920-ban egy új Genust írt le, átsorolva oda a Boulenger által korábban még Pelmatochromis és Paratilapia nemekbe leírt hasonló fajokat. Küllem alapján ezek leginkább a Xenotilapia genusba sorolt alakokra hasonlítottak, eltekintve attól, hogy amíg a Xenotilapiak oldalvonala hármas, addig a Callochomisoké kettős! A másik fő elkülönítő bélyeg a hátúszó sugarak egymáshoz viszonyított hossza, mely szerint a hátúszó első és középső sugarai a Callochromisok esetében jelentősen rövidebbek a hátsó lágy sugaraknál, addig a Xenotilápiák esetében ezek hossza között minimális eltérés mutatkozik csak!
Mint az 2004ben egyértelműen bizonyításra került valamennyi faj közös eredetű, ennek megfelelően egy jól elkülönülő monofiletikus csoportot alkot az Ectodini nemzetségen belül! Valamennyi fajra jellemző, hogy anyai szájköltő és a nemek között jelentős ivari dimorfizmus figyelhető meg. A színpompás hímek az általuk épített, mély, a parabola antennákhoz hasonló alakú homokgödröket készítenek, melyek 1-1,5m sugarú környékét erősen védenek és amely ívató helyként a víznél nehezebb spermiumok összegyűjtésére, a termékenyülés javítására szolgálnak. A hímek itt egymást követően egy szaporodási ciklus alatt számos nősténnyel ívnak, amelyek később csapatba verődve gondozzák az ikráikat.
A Tanganyika tó homokos, üledékes talaján, különösen nagy számban kisebb folyók, csatornák beömlése környékén a partmenti 3méternél sekélyebb vízben találkozni a különböző Callochromis fajokkal, amelyek apró csigákat, garnélákat, rákokat, sőt, mint egy 1956os gyomortartalom vizsgálatból kiderült, időnként nagy számban halivadékot is zsákmányolnak!
Akváriumi tartásuknál az élőhelyi környezet leutánzása a cél, ennek megfelelően kellő akváriumméret és megfelelően nagy csapat szükséges a tartásukhoz, a szaporodási agressziójuk mérsékléséhez, illetve homokos talaj, amelyből a magas peremű fészekgödreiket kialakíthatják, illetve amelyet táplálék után kutatva folyamatosan forgathatnak. Etetésük főként fagyasztott gerinctelenekkel, jobb minőségű, akár fehérjedús száraz eleségekkel történhet. Igazán mozgékony, látványos, tüzetes megfigyelésre is alkalmas csapatokat alkotnak, amelyek akváriumi tartásakor megelevenedhet előttünk egyes természetfilmek világa, betekintést nyerve ezen szokatlan életmódú, ritkán tartott tanganyika tavi sügérek mindennapjaiba, megcsodálva az udvarló nászruhás, a nap 24 órájában mozgásban lévő hímeket vagy a táplálék után az egész medencét átfésülő nőstények csapatát.
