Tropheus duboisi
Tropheus duboisi
Marlier, 1959
A Tropheus duboisi az összes többi tropheustól eltérő száj formával és állással rendelkezik, középsőbb állású szájnyílásuk szögletes, keskeny, a hímeknél némileg előreugró, megvastagodott ajkakkal. Eltérnek a többi fajtól még a farok alatti úszóban lévő csontos szálak számában (5) valamint a színezetükben, amely a kék fej és fekete test-alapszínen átmenő függőleges sárga vagy fehér sávban jelentkezik. Az ivadékok fekete alapon fehér pöttyöket viselnek, ebben a Petrochromis trewavasae-re hasonlítva, azonban a duboisiknál a felnőtt korra ez a stardust tenyészváltozat kivételével teljesen eltűnik. Érdekességük (ami a nemen belül egyedülálló) a farok alatti úszón lévő ikrafoltok általában teljes hiánya, valamint hogy az ivadékkori színezetet stress hatására, illetve a nőstények sem képesek ismételten felvenni. Ebben a Tr. sp. Ikolával mutatnak hasonlóságot!
Az egyik legnagyobbra növő Tropheus faj, hímjei elérhetik akár a 15-16cm-es nagyságot is! Meglehetősen régen kialakult, a mooriiknál primitívebb halak (épp ezért egyesek külön alnembe (fajnál magasabb, genusnál alacsonyabb rendszertani kategória) való besorolásukat is indokoltnak tartják!)), ennek ellenére meglehetősen kevés földrajzi változatuk ismert, ezek kivétel nélkül köves, üledékben szegény partszakaszokhoz kötődnek. Kongóból egyedül a széles, fehér csíkkal rendelkező Bemba, Burundiban egyedül a Nyanza Lac, míg Tanzánia középső, északi részén több elszigetelt populációjuk is él. Ezek némelyike 2006 óta veszélyeztetett vöröskönyvi besorolás alá esik! Míg az északi populációk védendő/sebezhető kategóriába soroltak. A Maswa-Helembe környéki populációkat a túlzott befogás is károsítja!
